A MUNKAANALÍZIS MEGHATÁROZVA

A munkaelemzés kifejezés olyan eljárásokra vonatkozik, amelyek célja a szakemberek által elvégzett feladatokról és / vagy az ezen feladatok megfelelő elvégzéséhez szükséges tudásról, készségekről vagy képességekről leíró információk megszerzése. Egyszerűbben fogalmazva: Brannick és Levine (2002) 1 a munkaelemzésre úgy hivatkozik, mint "annak felfedezése, megértése és leírása, amit az emberek a munka során végeznek" (1. o.). A munkaelemzéshez összegyűjtött információk konkrét típusát az az információ felhasználásának célja határozza meg.

A munkahely-elemzés alternatív nevei közé tartozik a munkafeladatok elemzése, szerepkör-meghatározás, kompetencia-tanulmány, gyakorlati elemzés, szerep- és funkciós tanulmány, valamint az ismeretek összessége.

A MUNKAANALÍZIS CÉLJA

A munkahely-elemzés érvényességi bizonyítékot szolgáltat a foglalkoztatással kapcsolatos tesztekhez, például azokhoz, amelyek alkalmazottai felvételére vagy előmenetelére, illetve licenc vagy igazolás megadására szolgálnak. Munkaelemzés elvégezhető a következők érdekében:

• határozza meg a munkaterületet
• írjon munkaköri leírást
• hozzon létre egy útmutatót a teljesítmény-áttekintésekhez
• támogatja a kiválasztási és / vagy promóciós kritériumokat
• felméri a képzési igényeket
• meghatározza a kompenzációt
• kidolgozza a hitelesítési kritériumokat
• szervezeti követelmények megtervezése

A munkaelemzést az „Oktatási és pszichológiai tesztelés standardjai” (1999) ( The Standards ), az átfogó műszaki útmutatónak megfelelően végezzük, amely kritériumokat tartalmaz a tesztek, a tesztelési gyakorlatok és a tesztek használatának hatásai értékelésére. Ezt az Amerikai Pszichológiai Szövetség (APA), az Amerikai Oktatási Kutatási Szövetség (AERA) és az oktatásmérési nemzeti tanács (NCME) közösen fejlesztették ki. A szabványokban professzionális konszenzussal bemutatott iránymutatások meghatározzák a minőségvizsgálat szükséges elemeit. Következésképpen egy olyan tesztelési programot, amely megfelel a szabványoknak , valószínűleg érvényesnek és védendőnek tekintik, mint amelyiknek nem.

Amint azt a 14.14 szabvány előírja,

"A hitelesítési teszt által lefedett tartalmi területet egyértelműen meg kell határozni és indokolni kell a tartalom fontosságának szempontjából a szakmában vagy a hivatásban történő hitelesítő adatok méltó teljesítéséhez. Indoklást kell nyújtani annak állítására, hogy a tudás vagy a készségek Az értékelést az adott foglalkozás hitelesítő adatainak méltányos teljesítéséhez kell elvégezni, és összhangban állnak azzal a céllal, amelyre az engedélyezési vagy engedélyezési programot beindították… A munka vagy a munka elemzése valamilyen formában nyújt elsődleges alapot a tartalomtartomány meghatározásához… ”(161. o.) ) 2

MUNKAANALÍZIS MÓDSZEREK

A munkaelemzés elvégzéséhez különféle módszereket alkalmaznak: megfigyelés, interjúk, irodalmi áttekintés, fókuszcsoportok, kritikus eseményekkel készített interjúk és felmérések. Az alábbiakban leírjuk ezeket a folyamatokat.

ÉSZREVÉTEL: A képzett állásalemző szakember a gyakorlót különféle munkakörnyezetekben figyeli meg. A viselkedést rögzítik és elemzik a feladatok gyakoriságát.

KÉRDÉSEK: A munkavállalókat megkérdezik, hogy mit csinálnak. Arra is fel lehet kérdezni őket, hogy mit kell tudniuk a feladatok elvégzéséhez. Ez a nézet értékes információkat nyújthat a szakmai gyakorlatról, amelyeket nem lehet megfelelő módon megszerezni közgyűlések és interjúk révén (pl. Fókuszcsoportok).

IRODALMI ÁTTEKINTÉS: A tudományos folyóiratok, szakmai folyóiratok és egyéb kapcsolódó anyagok áttekintésre kerülnek. A korábban elvégzett munkaelemzéseket tanulmányozzuk. A foglalkozással kapcsolatos információforrás példája megtalálható az interneten elérhető nemzetközi adatbázisban. "A Foglalkozások Nemzetközi Szabványos Besorolása (ISCO) egy eszköz, amellyel a munkahelyeket egyértelműen meghatározott csoportokba sorolhatók a munka során elvégzett feladatok és feladatok szerint." 3 Az ISCO-t a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, a munkavállalók szakosodott ügynöksége tartja fenn. Egyesült Nemzetek.

Fókuszcsoportok: A Prometric fókuszcsoportokat használ, amelyek egy sor irányított kérdést használnak. A résztvevők válaszokat adnak, amelyek leírják, mit csinálnak és mit kell tudniuk a munkájuk elvégzéséhez. Ez a kutatási technika különösen jól alkalmazható információk gyűjtésére a kialakulóban lévő gyakorlatokról - különösen azokról, amelyek befolyásolhatják a szakmát az elkövetkező években. Ezt a megközelítést gyakran alkalmazzák olyan helyzetekben, amikor a megbízólevelek száma kicsi, például olyan társaságban, amelyben egy vagy két személyt vár felvételt pozícióra, vagy egy korlátozott tagságú tanúsító testületet.

KRITIKUS INTÉZMÉNYEK KÉRDÉSEK: A kritikus eseményről szóló interjú elsősorban a munkával kapcsolatos problémák és azok megoldásának leírására irányul. A kritikus eseményekkel kapcsolatos interjúk felépítéséhez a szakembereknek tükrözniük kellett a viselkedésről, amelyet kritikusnak tekintenek a szakma és az egyének olyan tevékenysége során, akiket felügyeltek feladataik teljesítése érdekében. Az interjú útmutatót gyakran adják az interjúalanynak az interjú és válaszai előtt. Az interjúalanyok által biztosított általános és egyedi megoldásokat elemezzük.

FELÜGYELET: A munkaelemzési felmérés kidolgozása iteratív folyamat. A felmérés számos személytől származó mennyiségi és minőségi információkat szolgáltat. A felmérések használata lehetővé teszi, hogy a hitelesítő szervezetek összekapcsolják az értékeléseket a munkahellyel, és ez a javasolt megközelítés a foglalkozás szabványos értékeléséhez. A felmérés eredményei a szakértők válaszaival szintén növelik a felmérés tartalmi érvényességét.

FELÜGYELET FEJLESZTÉSE

Az alábbiakban bemutatjuk a felmérések fejlesztésének és az eredmények elemzésének ajánlott lépéseit.

TEVÉKENYSÉG 1. KÉSZÜLÉK KEZELÉSE A FELELŐSSÉGEK RÉSZEI
A felmérés fókuszától függően a háttér (demográfiai) kérdéseket, feladatokat, tudásnyilatkozatokat és / vagy egyéb összetevőket a korábbi munkaelemzések, közzétett irodalom és / vagy a témával kapcsolatos szakvélemény felhasználásával készítik.

TEVÉKENYSÉG 2. VÉGREHAJTÁSI FELADAT-SZERZŐDÉS
A munkacsoport bizottságát, amely tipikusan 12-15 szakma-szakértőből áll, akik a szakmát képviselik (pl. Földrajzi régió; munkakörnyezet; éves tapasztalat), többnapos, személyes találkozóra hívják össze az előzetes előzetes felülvizsgálat és felülvizsgálat céljából. a felmérési elemek listája.

3. TEVÉKENYSÉG
A munkacsoport ülése után elkészül a felmérés vázlatos változata. A felmérés általában a következő részekből áll:

1. Háttérinformáció (demográfiai kérdések)
2. feladatok
3. Tudás / készségek
4. Ajánlások a teszttartalom súlyához
5. Írásbeli megjegyzések

Fontos, hogy a felmérés (ek) egyértelműen megfogalmazódjanak és tartalmuk átfogó legyen. Ez biztosítja, hogy a felmérési kérdések / tartalom és az eredmények értelmezhetőek legyenek. Ezenkívül fontos, hogy a felméréseket realisztikus időkeretben lehessen elvégezni, ezáltal megakadályozva a felmérések kiégését. A minőségbiztosítási felülvizsgálatok eredményeként egy jól megtervezett felmérés elősegítheti a magas válaszadási arányt. Ezeket a minőségbiztosítási áttekintéseket az alábbiakban soroljuk rendben.

• Munkacsoport áttekintése: A felmérés tervezetét e-mailben küldik el a munkacsoport bizottságainak felülvizsgálatra és észrevételezésre. A megjegyzések jellemzően a következőkből állnak: 1) a feladatok és ismeretek javasolt kiegészítései, törlései vagy tisztázása; 2) a felmérési utasítások és a minősítési skálák javasolt módosítása; és 3) a háttérinformációs kérdőív és a beírási megjegyzések kérdésének megváltoztatása. A munkacsoport tagjaival webes konferenciát tartanak a megjegyzések megvitatására. A javasolt változtatásokat adott esetben beépítik a felmérési eszközbe.
• Kísérleti teszt: A felmérés kisméretű kísérleti tesztjét a tárgy szakértőinek kis csoportjával hajtják végre, akik korábban még nem vettek részt a felmérés fejlesztésében. A kísérleti teszt célja annak meghatározása, hogy a felmérés tartalma egyértelműen írásos és átfogó-e. Ezenkívül lehetővé teszi a felmérés kutatóinak, hogy összegyűjtsék és meghatározzák a felmérés befejezési idejét. Internetes konferenciát tartanak a munkacsoport tagjaival a kísérleti résztvevő megjegyzéseinek megvitatására.

TEVÉKENYSÉG 4. IGAZGATÁSI FELMÉRÉS
A felmérést a résztvevők megfelelő méretű reprezentatív csoportjához vezetik, hogy megbizonyosodjanak a munkaelemzés eredményeinek érvényességéről. A kritikus alcsoportokban (pl. Földrajzi régió; munkakörnyezet; éves tapasztalat) a válaszokat a felmérés adminisztrációja során figyeljük, hogy meghatározzuk a külön adatok elemzésének lehetőségét.

A felmérés vagy az alcsoportok válaszadási arányának növelésére irányuló stratégiák közé tartozik a cikkek / közlemények weboldalon és / vagy a megfelelő nyomtatott / internetes médián (folyóiratok, hírlevelek, folyóiratok) való közzététele vagy ösztönzők nyújtása (pl. Továbbképzési egységek, ajándékutalvány) .

A felmérés URL-jével történő részvételi felhívást legalább két emlékeztető értesítés követi.

TEVÉKENYSÉG 5. Végezzék el az adatok elemzését
A felmérés végén meghatározzák a válaszok száma alapján elvégzendő megfelelő és ésszerű elemzéseket. Általában ezek az elemzések tartalmazzák:

• Leíró statisztikák (gyakorisági eloszlás) a válaszadók által szolgáltatott háttér (demográfiai) információkról.
• Leíró statisztikák (átlagok, szórások és / vagy gyakorisági eloszlások) az egyes felmérési elemekre vonatkozóan, például feladatok vagy tudásnyilatkozatok az egész csoportra és adott esetben a fontos alcsoportokra.
• Megállapodási mutatók és / vagy varianciaanalízis (ANOVA), adott esetben, a felmérés összetevőitől és a válaszok számától függően.

MÉRTÉKEK

Mint már említésre került, a felmérés elsődleges célja annak megerősítése, hogy fontos feladatok és tudás / készségek vannak-e a munka elfogadott szinten történő elvégzéséhez. Ugyanakkor más mérlegek is felhasználhatók a felmérés kutatásában, a munka elemzés célja alapján.

JELENTŐSÉGE
A tartalmi érvényesség meghatározásának elsődleges skálája a fontosság. Az alábbiakban a feladatok és a tudás / készségek fontosságára használt tipikus értékelési skálakat használjuk.

FELADATOK
Mennyire fontos a feladat végrehajtása az Ön jelenlegi helyzetében?
Válasz választási lehetőségek: 0 = nincs jelentősége; 1 = csekély jelentőségű; 2 = közepes jelentőségű; 3 = Fontos; 4 = Nagyon fontos

Tudással / képességekkel
Mennyire fontos a tudás / készség jelenlegi helyzetében?
Válasz választási lehetőségek: 0 = nincs jelentősége; 1 = csekély jelentőségű; 2 = közepes jelentőségű; 3 = Fontos; 4 = Nagyon fontos

TELJESÍTMÉNY
Időnként hasznos információt szerezni mind a helyszínen működő inkumbens szereplőktől, mind azok felügyelőitől. Ebben a helyzetben hasznos meghatározni azokat a feladatokat, amelyeket az inkumbens szolgáltatók hajtanak végre, és azokat, amelyek a felügyeleti feladat részét képezik.

FELADATOK
Jelölje meg, hogy elvégzi-e vagy felügyeli / irányítja-e a feladatot. Válaszadási lehetőségek: 0 = Sem a feladat végrehajtása, sem felügyelete / kezelése; 1 = Végezze el a feladatot; 2 = felügyeli / irányítja a feladatot; 3 = Mindkettő elvégzi és felügyeli / irányítja a feladatot

A VÉGREHAJTÁSI PONT
A fontossági besorolásokon túl hasznos meghatározni, hogy mikor szerezzék meg a tudást / készségeket.

Tudással / képességekkel
Mikor szerezte meg először a tudást / készséget?
Válasz választási lehetőségek: 0 = Nem voltam kitéve ezen ismereteknek / készségeknek; 1 = egyetemi oktatási programom során; 2 = a végzettségi programom során; 3 = az első év folyamán; 4 = a második-harmadik évben végzett munka során; 5 = A harmadik év után

A beszerzési pontra adott válaszokat úgy alakítottuk ki, hogy megfeleljenek a felmérésben részt vevő népesség tanulási környezetének. Az alábbiakban bemutatunk egy példát egy másik válaszkészletre.

Mikor kell ezt a tudást / készséget elsősorban megtanulni vagy megszerezni?
Válasz választási lehetőségek: 0 = egyáltalán nem szükséges; 1 = egyetemi egyetemi programban; 2 = elismert képzési program során; 3 = munkahelyi képzés a tanúsítás előtt; 4 = munkahelyi képzés utáni tanúsítás; 5 = továbbképzési program tanúsítás utáni tanúsítás

A felmérés során kapott válaszok értékeléséhez meg kell határozni a feladatok és / vagy a tudás / készségek bevonására vagy kizárására vonatkozó kritériumokat.

AZ INTÉZKEDÉS FONTOSSÁGÁNAK ÉRTELMEZÉSÉNEK KRITÉRIUMA
Mivel a felmérés fő célja annak biztosítása, hogy csak a jóváhagyott feladatokat és ismereteket / készségeket vegyék be a teszt specifikációk kidolgozásába, meg kell határozni a beillesztés kritériumát (vágási pont).

A jellemzően alkalmazott kritérium egy átlagos fontossági besorolás, amely a közepesen fontos és a fontos pont középpontját képviseli. A sok tanulmányban alkalmazott fontossági skálán e kritérium értéke 2,50. Mint fentebb megjegyeztük, a fontossági skála 0 = Nincs jelentőség és 4 = nagyon fontos között van. Ez a kritérium összhangban áll a tartalmi érvényesség szándékával, amely szerint csak a hitelesítési vizsga során fontos feladatokat vagy ismereteket / készségeket kell mérni.

Megfelelő, átmeneti és sikertelen kategóriák meghatározása a feladat és a tudás átlagértékelésein

A felmérés eredményeit a bizottság felhasználja megalapozott ajánlások megfogalmazására a vizsga tartalmáról. A következő adatok kerülnek bemutatásra: Sok álláshely-elemzés elsődleges célja, hogy érvényességi bizonyítékokat szolgáltasson a foglalkoztatással kapcsolatos tesztek létrehozására, például olyanokra, amelyeket alkalmazottak felvételére vagy előléptetésére használtak, vagy licenc vagy igazolás megadására. E vizsgák létrehozásának megkönnyítése érdekében létre kell hozni a vizsgálati specifikációkat (más néven vizsga specifikációk, vizsgálati terv vagy teszt vázlat). A specifikációk meghatározása érdekében a munkaelemzési felmérés eredményeit egy bizottságnak mutatják be, amely 12-15 szakmai szakértőből áll, akik a szakmát képviselik (pl. Földrajzi régió; munkakörnyezet; éves tapasztalat). A bizottság részét képezi a munkacsoport tagjai és az új téma szakértők. VIZSGÁLATI ELŐÍRÁSOK

• Válaszok a háttérinformációs felmérés kérdéseire
• A feladat és az ismeretek / készségek osztályozása
• A válaszadók írásbeli megjegyzéseinek felmérése

A bizottság a tartalom súlyozását (az elemek százalékában) javasolja a vizsgálathoz. A bizottsági és felmérési adatok áttekintése után meghatározzák az egyes tartományok optimális százalékos súlyát. A teszt tartalmának súlyai felhasználhatók a további vizsgálati fejlesztési tevékenységek irányításához, ideértve a cikkírás és a vizsgáztatás összeszerelését is.

Összefoglaló

A munkaelemzés több módszertani megközelítést alkalmaz a munka elvégzéséhez szükséges feladatok és az ezekhez a feladatok elvégzéséhez szükséges tudás / készségek azonosításához. E kutatás eredményeként egy szervezet empirikus kutatáson alapuló korszerű perspektívát kap a szakma szerepéről és felelősségéről annak biztosítása érdekében, hogy a szervezeti kezdeményezések továbbra is összhangban álljanak a fontos jelenlegi, kialakulóban lévő és jövőbeli gyakorlatokkal. Ez az információ biztosítja a pszichometriailag megalapozott és jogilag megalapozható vizsgálatok alapját is.

1 Brannick, MT és Levine, EL (2002). Munkaelemzés: Módszerek, kutatások és alkalmazások az emberi erőforrás menedzsmenthez az új évezredben. Thousand Oaks: Sage.2 Amerikai Oktatási Kutató Szövetség, Amerikai Pszichológiai Szövetség, Nemzeti Mérési Tanács az oktatásban. (1999). Az oktatási és pszichológiai tesztelés standardjai. Washington DC: Amerikai Pszichológiai Szövetség.3 http://www.ilo.org/public/english/bureau/stat/isco/index.htm. Beérkezett 2008. február 12-én.

Vissza a teszt hatékonysága és a jogi védekezés oldalához